Ezért kell sok bort inni Vince napján

Január 22-én ünnepeljük Szent Vince napját, ez az év első boros ünnepe. De ki is volt Szent Vince, akit a bor védőszentjének tartanak, neve napja pedig egybeforrt a termésjóslással? És milyen hagyományok fűződnek ehhez a januári naphoz? Ennek jártunk utána.

Zaragózai Szent Vince a 3. században élt, történeti valósága kétségtelen, de életéről és haláláról kevés információ maradt fent. Huescában született, szülei valószínűleg nemesek voltak, a szent és profán tudományokra Zaragoza püspöke oktatta. Miután diakónussá szentelték, az idős püspök mellett tevékenykedett, míg Diocletianus császár el nem rendelte az utolsó nagy keresztényüldözést. Valencia helytartója a püspökön és diakónusán kezdte a parancs végrehajtását, és válogatott módon kínozták őket. A temetést is megtagadták tőle, holttestét a szántóföldre dobták a kutyák és madarak martalékául.

Vince nevének jelentése: győzedelmes. Úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Több hagyomány is kapcsolódik a nevéhez, többek közt Franciaországban, Portugáliában, Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában is nagyra tartják.

Időjóslás

Elsősorban ünnepének dátuma miatt lett népszerű több országban, nevének rokon hangzása a vinum, bor szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett – a francia Vincent pl. „százannyi bor” jelentésű –, és névnapja időjárásából a várható bortermést szokták megjósolni: „Ha megcsordul a Vince, Tele lesz a pince.” Azaz, ha a neve napján olvad, jó lesz a szőlőtermés.

Vince vessző

A szőlősgazdák nem csak a Vince napi időjárásból, hanem a metszett “Vince vesszők” állapotából is megjósolják a szüret gazdagságát. Az eljárás szerint a vesszőket üvegbe kell rakni, meleg helyen tárolni és kivárni, hogy kihajtsanak. Ha sok rügy hajt ki, bőségesen lesz bor, ha nem, akkor nem lesz mulatozás.

Borfogyasztás

Úgy tartják, a jó termést azzal is elő lehet segíteni, ha Vince napján sok bort iszunk. Nekünk ez a legszimpatikusabb hagyomány.

Szentelés

Sok helyen papot is hívtak, a szőlőtőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral, vagy szenteltvízzel öntözték meg.

Gömböc a tőkékre

Babonás fortélyokhoz is folyamodtak a gazdák, például bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére kolbászokat, hurkákat, disznósajtot lógattak, ezzel ösztönözve a szőlőt a növekedésre.

Pincejárás

Ez a legáltalánosabb, ma is megtartott hagyomány. A borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolják egymás borait és áldomást mondanak vagy énekelnek a jó termésért.

Forrás: wikipédia, boraszportal.hu